Rolcsi és a krumplileves esete

2012.04.17. 22:08 | szekelyroland | Szólj hozzá!

Tegnap történt, hogy igazán megkívántam egy finom levest. Eléggé odavagyok a levesekért, főleg azokért, amiket a saját ízlésem szerint, saját magamnak készítek (haha).

Tegnap apuval megbeszéltem, hogy lesz egy kis pöri, a köret választását rábíztam, természetesen a csudijó nokedlimet választotta (a nokedlivel, és a konyhában leselkedő veszélyekkel kapcsolatban később lehet, hogy írok). Szép is volt jó is volt, el is mentem a boltba, vettem némi vöröshagymát, a hús adott volt, a fűszerek szintúgy. Elő is készítettem az alapanyagokat, szépen felpakoltam mindent annak rendje módja szerint, aztán bevillant, hogy kéne egy jó leves. Körülnéztem, volt még egy kevés krumpli, egy icipici vöröshagyma, sárgarépa zöldségek. Jött az ötlet, hogy legyen tavaszi zöldségleves, de cukorborsó hiányában erről lemondtam, így esett a választás a krumplilevesre.

Hozzávalók:

3-4 ökölméretű krumpli (nem grammozunk, úgyse méregeti senki)
1 icipici kis vöröshagyma

bors
pirospaprika
liszt
étolaj
petrezselyemzöldizé (anya konyhájában a polcon zacskóban tuti lesz) 

Először kevés olajon szépen sütögetjük a kockára vágott hagymát, főzőiskola első fejezet. Addig sütögetjük, míg szépen üvegesre nem sül, vagy ha azt nem tudjuk milyen, kb 10 perc után vegyünk ki egy kiskanálnyit, kóstoljuk meg, ha már nem ropog, jó lesz az. Levesnél nemjellemző, de pörköltnél pl. igen, hogy nem szeretjük, ha hófehér hagymácskák úsznak a lében, erre kiváló megoldás a sütögetés 5. perce körül megszórni egy csipetnyi (csipet: ujjaddal belenyúlsz megszóród elég lesz) sóval. Én az utolsó pár percben 1-2 csepp vizet is szoktam ráönteni, abban is forgatom, nem biztos, hogy használ neki, de ártani tutira nem árt :) Az edénybe egy jól irányzott mozdulattal belehelyezzük a kockára vágott krumplit. Ha mindezzel megvoltunk, felengedjük vízzel. Egy 2fős adaghoz kb 1.5 liter vizet elég ráengedni, ebből 2en 2x simán lehet enni. Felengedtük, itt jön a kezdő szakácsok legjobb barátja, a tyúkhúsleves kocka. Húsleveslé hiányában, ez mindenféle ízekkel megtűzdeli a löttyünket. Ezt beletesszük (elég egy, a pörköltkockából kiindulva normál mennyiséghez tökéletesen elég, 4-5 liter kaja felett érdemes növelni a mennyiséget) szépen kevergetjük, fakanállal kivégezzük a kockát, figyelni kell ne tapadjon az edény aljára, könnyen odapirulhat, és akkor fújhatjuk a levest. Mivel krumplit főzünk, mely köztudottan felveszi a sót, 2-3 kis kávéskanálnyi sót simán belelapátolhatunk. A borsra figyelni kell, ki hogy szereti, milyen minőségű, de egy fél kávéskanálnyit indulónak beledobhatunk. Én itt szoktam belerakni 2 kávéskanálnyi pirospaprika őrleményt, a lényegen nem változtat, a végén a színt úgyis a rántás adja meg. Megszórjuk még petrezselyemmel is, nem kell rá sok, csak, hogy legyen benne. A forrástól számítva kb 10percenként, érdemes a tapasztalatlanoknak rákóstolni, ha picit sótlan, finoman sózni, borsozni. 

Mikor már szépen forr a leves, és eltelt úgy 30-35 perc, érdemes megvizuálni a krumplit. Bátrabbak fújkodják a kanálban, kevésbé bátrak tegyék ki vágódeszkára, szeljék ketté késsel és máris látszik, ha nem az igazi még. Ha a levesünk szépen összeállt, az íze is jó, a krumpli is megfőtt, lelassíthatjuk a gázt, és kereshetünk egy kb 10-12cm átmérőjű pici edényt.

Ebben az edényben olajat melegítünk (1-2 perc). Itt jön ami még nem volt, rántást készítünk. Az edény alatt lelassítjuk a gázt, 1teáskanál lisztet dobunk bele, majd elkezdjük kevergetni. Készítsünk magunk mellé egy pohár vizet is, erre szükség lehet. A liszt soha nem látott reakcióba lép az olajjal, szépen csomómentesen elkeverjük, hagyjuk, hogy picit barnuljon, (de tényleg csak egy árnyalatnyit) ekkor megszórjuk finoman pirospaprikával (1-2kávéskanál) közben persze folyamatosan keverjük a rántást. Ha kezd nagyon besűrűsödni és félő, hogy leég, mert bizony könnyen leég, öntsünk hozzá egy csepp vizet, majd keverjük tovább. Amint sikeresen vettük a pirospaprika elkeverés akadályt, beleönthetjük a maradék vizet (hogy folyósabb legyen) elkeverjük és mehet a levesbe. Na nem kidobjuk, hanem szó szerint, belekeverjük a levesbe. Ettől valamennyire megsűrűsödik (a liszt mennyiségével lehet variálni, ki hogy szereti, de nem érdemes nagyon, mert lisztíze lesz a kajának), és a sűrűségén kívül kíváló paprikás színe lesz a levesnek. Ezután még egyszer felforraljuk a levest, egy utolsó kóstolás, és készen is vagyunk.

Jó étvágyat! :)

Ui: tálalási tippeket nem írok, ahhoz még kezdő vagyok 

Címkék: gastro

A bejegyzés trackback címe:

https://rolcsika.blog.hu/api/trackback/id/tr694457773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása